|
A hőszivattyú a környezet energiájának hasznosítására szolgáló berendezés, mely képes a környezetéből felvett hőt magasabb hőfokszintre emelve fűtési rendszerben leadni. A hőszivattyú segítségével lehetségessé válik, hogy a befektetett munka által a környezetből hőt vonjunk el és azt magasabb hőfokszintre emelve fűtésre használjuk, ahol a kapott hő mennyisége többszöröse a befektetett munkával (elektromos energia) arányos hőmennyiségnek. Szemléltetésképpen, 1kw elektromos energia felhasználásával 4kw hőenergiához jutunk - esetenként többhöz is - illetőleg, 100m2-es helyiség hőszivattyúval való fűtéséhez 2 Kw elektromos energiára van szükség.  A fűtés ezen módját több évtizede alkalmazzák a világban. Japánban, Tokióban 1932-ben szerelték fel a világ egyik első hőszivattyúját. A Zürich-i városházát 1938 óta hőszivattyúval fűtik. Ma pedig lakások és házak millióit fűtik hőszivattyúval Nyugat-Európa szerte, Kanadában és az USA-ban. Az alternatív fűtési módok közül a hőszivattyú rendelkezik a legszélesebb perspektívával. A hőszivattyú az egyetlen olyan berendezés, amellyel az ember többet nyer a természettől, mint amennyit befektet.
Az Európai Únió tagállamainak kormányai előmozdítják az alternatív és újrafelhasználható energiaforrások használatát (amelyek között a hőszivattyú első helyen van) a következő okokból: - Nagy mértékű energiamegtakarítás.
- A környezet védelme.
- A különböző import energiahordozóktól való függetlenség, mint pl. földgáz és kőolaj.
- Tűzveszély kizárása.
A Szerb Köztársaság kormánya a nemzetközi energiamegtakarítási és hatékonysági program keretében promocionálja a hőszivattyúk használatát.
|
